ÖTÖDIK RÉSZ
 “A BUDDHA LÁTJA, HOGY AZ EGO NEM LÉTEZIK”

Azt mondják, hogy a Dharma gyakorlásához szükséges legfontosabb tulajdonság az erős hit. Miféle hit szükséges? Miért olyan fontos a hit?
A hit természetesen nagyon fontos, de nem az az egyetlen, ami fontos. Az a kezdet. Anélkül nem érhetünkel jó eredményeket. Például, ha megég a mag, nem várhatunk jó termést. Akármennyit gyakorol is azember, hit nélkül nem lesz eredmény. De nem vak hit az, ami szükséges. Általában a hitnek három fajtájárólbeszélünk: az első az “önkéntes hit”, ami azt jelenti, hogy az ember a Három Drágaságnak olyan kíváló kvalitásait veszi észre, hogy el akarja azt fogadni minden érző lény megsegítése érdekében; a második a tiszta “tiszta hit”, amely azt jelenti, hogy látod a Buddha értékes és jó kvalitásait és ezáltal szellemed tiszta és biztos lesz; a harmadik a “meggyőződésből fakadó”, amely azt jelenti, hogy az ember a Buddhista tanokat teljes mértékben elfogadja, pl. a Négy Nemes Igazságot stb.: tanulmányozza ezeket a tanításokat és arra a következtetésre jut, hogy helyesek.
A hit tehát nem csupán egy bizonyos dogmaelfogadása.
Nem, nem. Természetesen nem.
Az újjászületés tana Nyugaton ismeretlen. Lehet e hatékonyan gyakorolni Dharmát, ha az ember nem fogadja el az újjászületést?
A mi Dharma gyakorlatról való definíciónk szerint nem. Úgy tartjuk, hogy akármit is gyakorol az ember, legyen az akármilyen emelkedett, vagy helyes, nem tekinthető Dharmának, ha csak erre az időre szól. A Dharma az, amit az ember a következő életre gyakorol, tehát az újjászületés gondolata elválaszthatatlan a Dharmától. A Karma törvénye egy lényeges része a Dharmának és a jövőbeli újjászületés a jelenlegi okok eredménye.
Sok ember Nyugaton tagadja a szenvedés általánosságát.
A buddhisták azt mondják, hogy a világi létben a szenvedés mindenhol jelen van. A szenvedés folyamatosjelenlétét tagadni helytelen. Nem kell menekülni a szenvedés elől; meg kell tudni az okát és megpróbálni elkerülni az ok létrehozását.
Mi a Buddha által tamított “anatma” vagy “éntelenség” doktrinája?
A Buddha látja, hogy az ego nem létezik. A szellem nem az én, a test nem az én, az én csak egy név, amelyet különböző dolgok egy csoportjának adunk: forma, észlelés érzés, impulzusok és tudat együtt. Ha tehát igazából megvizsgáljuk, mi az amit énnek hívunk, nem találunk semmit. Az ego az csak egy név, amit különböző dolgok gyűjteményének adunk.
Habár halhatatlan lelkünk nincsen, nem létezik mégis valamilyen módon egy én?
Nem, az én nem létezik, de a szellem folytonossága igen.
Honnan ered ez az erős énérzés?
Időtlen idők óta születünk a világi létbe azzal az erős gondolati szokással, hogy a szellem folytonossága a saját énünk, és ehhez igen erősen ragaszkodva éltünk.
Az én tehát csak egy gondolkodási szokás?
Igen.
Egyes nyugatiak azt gondolják, hogy a halál a teljes megsemmisülés.
Nincs igazuk. Ha meghalsz, a testednek vége, de a szellemed folytatódik.
Ha valóságos én nem létezik, mi megy akkor tovább?
A szellem folytonossága. Az olyan, mint egy mala (rózsafüzér), minden gyöngy különböző, de ugyanaz a mala.
Mi a szellem?
Sok részből áll, de van egy igen alapvető aspektusa, amelynek Kün Shi (Alayavijnana) a neve. Szó szerint azt jelenti, hogy “mindennek az alapja” és ez egy tiszta “önmagát látás”. Ez az alap, amelyből a világi lét és a megszabadulás megjelenik. Ez az akadály nélküli szellem, a szellemnek az a része, amely nem tapad külső tárgyakhoz. Tiszta és kezdet nélküli idők óta fennálló folyamat, amíg a Megvilágosodást el nem éri.
Az Abszolútben sem lelhető fel a szellem?
Relatív értelemben természetesen létezik. Végső értelemben Shunyata, de relatív értelemben létező. Valójában nem mondhatjuk, hogy létezik, vagy nem létezik.
Individuális ez a szellem, vagy egyfajta kollektív tudat, minden individuális szellem közös alapja?
Individuális.
Mi a különbség a Mahayána és a Hinayána között?
Hét különbség van, de a legfontosabb, hogy aki a megvilágosodást minden lény javára akarja elérni, az a Mahayanához tartozik.
Az együttérzés csupán erős sajnálat érzése a többi élőlény iránt?
Nem. Az együttérzés egy gondolat, az a kívánság, hogy minden lény megszabaduljon a szenvedéstől.
Az együttérzésnek magába kell e foglalnia a szenvedés okának a megértését, vagy az csupán egy érzés?
Mindkettő benne van, úgy gondolom. Az együttérzés három fázisból áll: a kívánság, hogy a lények megszabaduljanak a szenvedések okaitól, valamint az arra való vágy, hogy mentesek legyenek a szenvedéstől az által, hogy megértik a dolgok valódi természetét. Az együttérzés gyakorlata világosan magába foglalja a szenvedés okának a megértését.
Az együttérzés felkeltésére szolgáló meditáció anyánk szerető jóságának a gondolatán alapszik. De mit csináljunk, ha anyánk nem volt jóságos?
Minden anyát lehet jóságosnak tekinteni. Már az is egy jó cselekedet, hogy emberi testet adott neked. Ez már elegendő ok, hogy jóságosnak lásd. Ha nehéz a meditáció, addig próbálj folyamatosan szerető cselekedeteire és jó tulajdonságaira gondolni, amíg fel nem támad a szeretet érzése.
Rinpocse azt mondta, hogy “én” érzetünk valójában illúzió. Ha ez így van, miért olyan nehéz belátni?
Mint már korábban mondtam, időtlen idők óta, életeken keresztül felépítettünk olyan hajlamokat, amelyek tovább erősödnek minden egyes olyan cselekedet által, amely elfogadja, hogy az “én” valóban létezik; ezek a hajlamok teszik nagyon nehézzé számunkra az “én” illuzórikus természetének felismerését.
Ha az ember az én nem való természetét balátja, az olyan mint egy rossz szokás feladása?
Igen.
Rinpocse azt mondta, hogy az újjászületés tana relatív igazság és hogy sok dolog létezik relatívszinten, de nem végső értelemben: mi a különbség a relatív és a végső igazság között?
Igen, két igazság van, relatív és a végső. Relatív szempontból szenvedünk, relatív értelemben létezik ok, út és következmény. De a végső igazság tapasztalatában semmiről sem mondható el, hogy létezik, vagy hogynem létezik, de az sem, hogy mindkettő együtt vagy egyik sem. Ezeket úgy hívjuk, hogy a négy hibás véglet; hibásak abban az értelemben, hogy érvényes logikai kifogásokat lehet támasztani mind a négy lehetőséggel szemben.
Kifejezhető a végső igazság szavakkal?
Nem, habár egy bizonyos fokig körülírható. Valójában csak felismerni és tapasztalni lehet.
Megtalálható a Madhyamika ürességről szóló tana a tibeti buddhizmus minden iskolájánál és egyforma módon oktatják azt?
Igen. Ugyanazt tanítja minden iskola, de a tanítás módja különböző. Minden iskolának megvan a saját jellegzetessége, de minden iskolában ugyanazt az eredményt érik el.
Elfogadnak a Mantrayana követői minden Mahayana tant?
Igen, A Manrayana elfogad minden Mahayana tant. A különbség csupán a módszerek nagyobb változatosságában és az igazság elérésének közvetlenebb módszereiben van.
Mi a jelentése a tantrikus meditációknál és ceremóniáknál használt vadzsrának és csengőnek?
Mindkettőnek több jelentése van, de legfőképpen amódszert és a bölcsességet szimbolizálják, melyek egyformán fontosak a mi Utunkon; ugyanakkor képviselik még a férfi és női kvalitásokat is.
A tibeti buddhista gyakorlatban a rituálé fontos szerepet játszik. Mi a rituálé haszna?
A rituálé nagyon fontos és gyakorlása által jelentős előrehaladás érhető el. Azonban nem mindenki számára szükséges hosszú rituálék elvégzése. Csak a vadzsra és a csengő szükséges, valamint a mudrák.
Miért fontosak a mudrák?
A mudráknak óriási külső és belső jelentésük van, és nagy segítséget nyújtanak a vizualizációs gyakorlatoknál. Nagy erőket hordoznak magukban védelmezésre, áldás befogadására és gyógyításra.
Milyen kvalitások szükségesek a “Wang” adásához?
A Tantrák háromféle Gururól beszélnek. A legmagasabb szinten álló típus az, aki az istenséget igazánlátta,olyan világosan, mint ahogy mi látunk egy másik embert. A második típus az, akinél legalább a szellemi képzettség egyik, vagy másik jele megjelent, talán éppen álmában. A harmadik, napjainkban leggyakoribb típus az a Guru, aki minden szükséges Wangot és tanítást megkapott egy megfelelő Gurutól és aki bizonyos fontosabb istenségek elvonulásban gyakorolt meditációit elvégezte, minden rituálét megtanult, amudrákat, a mandalák rendezésétstb. Csak ezek után tud maga is Wangot adni.
Elég egy harmadik típusú Gurutól tanítást kapni?
Igen, ez is teremt egy bizonyos kapcsolatot, még ha nem is olyan mélyrehatót, mint az első típus. Az első típusú Guru úgy be tud mutatni téged az istenségnek, mint egy barátjának.
Mi a meditáció elvonulás?
Ennek sok fajtája van. Csinálhat az ember egy egyszerű elvonulást, ahol meditál a szeretetről, együttérzésről és a Megvilágosodás elérésének elhatározásáról. A Tantrikus meditációban istenségeket vizualizál az ember, mantrákat recitál, istenségek alakjának nagyon világos látására koncentrál, vagy egyszerűen az ürességen meditál. Sokféle gyakorlási mód létezik.
Miért olyan fontosak az elvonulások?
Meditáció elvonulások által éri el az ember a Megvilágosodást. Sok elvonulás nélkül lehetetlen a Megvilágosodás elérése. Köztudott, hogy e célból Tibetben sok jógi évekig magányos elvonulásban gyakorolt. Indiában még most is csinálják néhányan. Nem lehetséges a Megvilágosodás elérése ebben az életben hosszú elvonulások nélkül, hacsak nem rendelkezik az ember a legmagasabb képességekkel.
Számít a Mantrayana gyakorlatoknál, hogy melyik istenségen meditál az ember?
A legjobb azon az istenségen meditálni, amelyikkel karmikus kapcsolatod van. Ezt Yidamnak, vagy “segítő istenségnek” nevezzük.
Lehet bármelyik istenség Yidam?
Nem, a védelmezők nem lehetnek Yidamok. Az istenségnek van egy olyan osztálya, az ide tartozó Yidamok, és ezek közül az egyik az, amelyikkel az embernek különleges kapcsolata van.
Lehetnek bodhisattvák, mint pl. Manjushri és Avalokitesvara, Yidamok?
Igen, mindkettőnek van bodhisattva és Yidam formája is.
Mely kvalitások szükségesek a Wang megkapásához?
Egy alkalmas tanítvány sok különböző kvalitásáról vannak leírások, de a legfontosabb a hit, az együttérzés és a Bodhicitta. Fejlett Bodhicitta nélküli emberek nem kaphatnak magasabb meghatalmazásokat, mint pl. Hevadzsra maghatalmazást.
Nem szerencse kérdése egy Guru megtalálása, még akkor is, ha az ember a Bodhicittát már kifejlesztette?
Nem, keresni kell. Mindig talál az ember olyan Gurut, akitől tanítást kaphat.
Mit csináljon az ember, ha nem talál Gurut?
Keressen még jobban!
Mi az Anuttarayóga tantra?
A Tantrának négy osztálya van, amelyek közül az Anuttarayóga a legmagasabb. Ez az a gyakorlat röviden, amelyben az élet minden dolga még az evés, fürdés stb. is minden amit csinálsz, a világi lét minden cselekvése, a meditáció alatt éppúgy, mint azon kívül, minden, minden cselekvés az Úttá válik.
Le kell mondanunk az anyagi javakról, ha a buddhizmust gyakoroljuk?
A Hinayana és a Mahayana szerint igen, de a Mantrayana szerint ez nem szükségszerű.
Mit ért Ön lemondás alatt, felvonulni a hegyekbe és remeteként élni? A városban élve nem lehet gyakorolni?
Persze, hogy lehet, a Mantrayanában. Ezért tanította a Buddha a Mantrayanát Indrabhuti királynak.
Miért fontos a kolostori élet?
A kolostori élet a hagyomány életben tartása és a tanítások tisztán tartása miatt fontos. A világi életben is tud az ember gyakorolni, talán egész eredményesen is, mégis elmondható általában, hogy az anyagi világban túl sok az olyan dolog, ami elterelheti a figyelmet és a gyakorlóknak nincs elég idejük helyesen gyakorolni, vagy a tanításokat eredményesen tanulmányozni. Túl sok figyelmet kell fordítaniuk más dolgokra. A szerzeteseknek sokkal jobb körülményeik vannak a gyakorlásra és a Dharma tanulmányozására, mert semmi másra nem kell figyelmet forditaniuk.