Üresség, ahogy a Szív Szútrában kifejeződik
Őszentsége Szakja Trizin tanítása

Buddha tanításai minden boldogság és jótétemény forrása, úgy ebben az életben, mint az elkövetkezőkben. Az élet igénybe vesz minket – szükségünk van ételre, oltalmazó helyre és más alapvető szükségletekre az életben maradáshoz. De életünkben a legértelmesebb dolog, hogy felfedezzük minden jelenség igazságát. Az egyik legfontosabb tanítás, amit Buddha adott nekünk, hogy minden állandótlan, különösen az emberi életünk, mely oly sok akadállyal szembesül és mely bármikor véget érhet. Bármely nyereségre tettünk szert ebben az életben, akár gazdagságra, hírnévre vagy jólétre, ezek a nyereségek csak ennek az életnek a folyamán tartanak ki, amely időben nagyon korlátozott. Ez amiért Dzsánakirti a nagy mester mondta; míg ez a nagy lehetőségünk van, törekednünk kell ráébredni az igazságra,. Ilyen lehetőséghez jutni nagyon nehéz és lehet, hogy nem történik hosszú, hosszú ideig. És így a legfontosabb, legértelmesebb dolog, melyet tehetünk életünk folyamán, mely minden kívánatos feltételt nyújt és mentes minden kedvezőtlen állapottól, felfedezni a valóság természetének igazságát.
De hogy találjuk meg ezt az igazságot? Normálisan, amit látunk, amit hallunk, amit gondolunk, minden tapasztalatunkat valóságosnak tartunk. De tény, nem szükséges valóságnak lennie, a valóság lehet teljesen más. A mi elképzelésünk a valóságról teljes ellentmondásban van az igaz valósággal. Például a mindennapi életünkben sok emberrel találkozunk és minden egyedről véleményt formálunk. Egy személyt nagyon jó embernek találunk, és mi igazán kedveljük őt. És aztán napok, hónapok, évek múltán ez a személy megváltozik és hirtelen egyáltalán nem látjuk jó embernek, inkább nagyon rossznak. Így hol van az igazság? Minden jó és minden rossz nem létezhet együtt – ez a személy nem lehet egy időben jó és rossz. A legtöbbször az észlelésünk helytelen. Amit ma gondolunk, holnap hibás lehet. És amit holnap gondolunk ellentmondásban lehet azzal, amit a rákövetkező nap gondolunk. Ez mutatja, hogy nem látjuk valóságnak azt, ami valóságos, nem látjuk a jelenségek valóságos jelentését, igaz természetét.
Mivel nincs meg a képességünk vagy erőnk látni és megérteni a valóságot ahogy van, szükséges megbíznunk egy hiteles mesterben, Buddhában és az Ő tanításaiban, hogy felfedezzük az igazságot a valóságról. Buddha az Ő végtelen bölcsességében, együttérzésében és erejében felbecsülhetetlen számú tanítást adományozott, hogy illeszkedjen a gondolkodásmód minden szintjéhez, a hajlandóság minden szintjéhez, az értelem minden szintjéhez. Ha Buddha tanításait kategóriákba kívánjuk osztani, sok és különböző módon tehetjük azt. Egy mód, hogy időrendi sorrendbe tesszük, megfelelően a három fő tanításnak vagy Dharma Keréknek: az Első, a Második és a Harmadik Dharma Keréknek.

Az Első Dharma Kerékben Buddha a Négy Nemes Igazságot tanította. Általában Buddha tanításainak két megvilágítása van, a magyarázó jelentés és a végleges jelentés. Az Első Dharma Kerék döntően értelmező, bár van néhány végleges jelentése. Mivel az emberek többsége nem kész arra, hogy közvetlenül megértse a végső igazságot és Buddha oly mértékben volt képzett, hogy annak az érdekében, hogy elvezesse az embereket az igazsághoz, az első típusát adta a tanításnak, melyet magyarázónak ismerünk.
És létezik a Második Dharma Kerék, mely döntően végleges tanításokból áll. Itt adta Buddha a Bölcsesség Tökéletessége tanítását vagy a Pradzsnaparamita-t, mely nagyszámú kötetből áll. A Bölcsesség Tökéletessége kivonata Szív Szútraként ismert a buddhisták között.
És aztán a Harmadik Dharma Kerék vegyesen tartalmaz magyarázó és végleges tanításokat.
A Három Dharma Kerék közül a legfontosabb a második, a Pradzsnaparamita, mely kifejti az ürességet vagy a jelenségek igaz természetének igazságát. Bár Buddha maga sok követőjének adta ezt a tanítást, Ő mondta a jövendölést, hogy Mahaparinirvana-ját követően lesz egy bikshu, Naga nevezetű és csak ő lesz képes kifejteni a Bölcsesség Tökéletessége szútrák igaz jelentését.
Hétköznapi emberek természetesen nem igazán érdeklődnek, hogy felfedezzék minden jelenség igaz természetét. De vallások és különböző filozófiai iskolák megpróbálják értelmezni az élet igaz jelentését, az igazságot minden mögött, amit látunk, hallunk és teszünk, az igazságot tapasztalataink mögött. Mi az igaz jelentés, mi minden jelenség igaz természete? Minden különböző iskola vagy vallás, mely kutatja a valóság természetét különböző következtetésekre jutott. Még buddhista hagyományokban is különböző iskolák vannak, mindegyik saját következtetésekkel. Néhány iskola vagy vallás állítja, hogy Isten teremtett mindent, mások mondják, hogy elemekből állnak, míg mások állítják, hogy atomokból állnak, de ezeket az atomokat lehetetlen különválasztani. A végső valóságnak sok, sok eltérő magyarázata van.

Nagardzsuna mestertől páratlan, hogy nem mondta a valóság ez vagy az. Ő kifejtette a Közép Utat, mely Madhyamika-ként ismert. Jelenségek vizsgálatát követően, megállapításainak éles eszű érvelést használva arra következtetett, hogy semmit nem lehet állítani. Látta, hogy nincs olyan, hogy „ezen a módon” vagy „azon a módon”, a valóság a leírás mögött van. Mivel lehetetlen kifejezni ezt az igazságot vagy még inkább megtalálni a megfelelő elnevezését, gyakran úgy hivatkoznak erre, mint „üresség”. De ez nem azt jelenti, hogy minden üres. Például mikor azt mondjuk a csésze üres: mitől üres? Üres víztől vagy valami mástól. De ez nem azt jelenti, hogy a csésze nem létezik vagy a víz nem létezik. Ez nem egy nihilista megállapítás.
Az üresség jelentése nem az, hogy a jelenség nem létezik. Az igazi jelentése az ürességnek, hogy minden, ami megjelenik a tudatunkban, tökéletesen kölcsönösen egymástól függő. Semmi nem létezik önállóan, okoktól és feltételektől függetlenül. Amennyiben dolgok igazán léteznének, okoktól és feltételektől függetlenül léteznének. Elméletben, ami igazán létezik, léteznie kell függetlenül bármi mástól. Valójában azzal a céllal, hogy létezzen, minden okoktól és feltételektől függ: ennek a következtében jelenik meg az eredmény. Minden kölcsönösen egymástól függő. Minden jelenség kölcsönösen egymástól függő eredettől létezik, és erre hivatkozunk, mikor azt mondjuk üresség. Az üresség kölcsönösen egymástól függőt jelent és a kölcsönösen egymástól függés ürességet jelent. Így a kölcsönösen egymástól függés nagyon fontos. Mivel mindent, amit tapasztalunk okok és feltételek teremtenek meg vagy kölcsönösen egymástól függő eredetű; minden kölcsönösen egymástól függő és semmi nem létezik önállóan. Bár dolgok relatív szinten megjelennek okok és feltételek következtében, abszolút szinten nem tudjuk leírni őket. Erre utal az üresség, a tényre, hogy nincs lehetséges következtetés a valóság természetére, nincs lehetséges leírás. Ezért mondja a Szív Szútra, hogy „a forma üresség”. A forma utal mindenre, amit tudatunkkal felfogunk. A forma üresség. A forma nem különálló az ürességtől – például, mikor azt mondjuk, hogy a csésze üres, azt mondjuk, hogy a csésze önmaga létezik, de üres a víztől. Valójában a csésze önmaga üres és a formája szintén üresség. A forma üresség és más szinten az üresség szintén forma.
Forma nem más mint üresség és az üresség nem más mint forma.

Melody of Dharma 2010/4