NEGYEDIK RÉSZ
   
 “A GURUNAK ÓRIÁSI A FELELŐSSÉGE”

Rinpocse, mi a Mantrayana?
Mantrayana, vagy Tantra, az tulajdonképpen egy módszer. Az elsődleges szándékok és a végső cél pontosan ugyanaz, mint a Mahayanában, de tekintettel arra, hogy a Mantrayana közvetlen intelligensebb és mindezekfölött több módszert ismer, ugyanarról a kiindulópontról sokkal gyorsabban éri el ugyanazt a célt: a különbség olyan, mint a vonattal és repülővel való utazás között. A Mahayana gyakorlatok főként meditációkból állnak, amelyekben az ember átgondolja a dolgokat, míg a Mantrayánában testünket is nagy mértékben felhasználjuk. Testünk ismerete és ezen ismeret használata által célunkat sokkal gyorsabban érjük el. Egy repülőgép működéséhez sok dolog szükséges, mint pl. üzemanyag, szél, a gép megtervezése stb. Ugyanígy, ha a Mantrayana megvalósítást akarjuk elérni, nem csak gondolatokkal gyakorolunk, hanem különböző Mandalákat vizualizálunk, mantrákat ismételünk stb., és elmondhatjuk, hogyha ezeket a gyakorlatokat a helyes módon folytatjuk, a megvalósítás automatikusan bekövetkezik.
Ez az egyetlen különbség a Mahayana és a Mantrayana között?
A Mahayanát “Ok Yanának”, “Kauzális Ösvénynek” nevezik, a Mantrayanát pedig az “Eredmény Ösvénynek”. A Mahayanában az ember csak az adakozás, morális viselkedés stb. gyakorlása által teremtett helyes okok megteremtésén dolgozik. Ezek a gyakorlatok nagyon értékesek, helyesek, de még mindig igen különböznek a Buddha mérhetetlen kvalitásaitól. A Mantrayanában ezzel szemben, az ember rögtön a kezdettől fogva az eredmény formájában buddhának képzeli el magát, valamelyik formájában. E gyakorlat által bekövetkezik az eredmény, amely megegyezik a gyakorlattal. Ezért hívjuk a Mantrayanát az “Eredmény Ösvényének”. Rögtön az elejétől fogva azt gondolja az ember magáról, hogy Buddha, ennek minden kvalitásával, a 32 nagy és a 80 kicsi jellel együtt.
Nem helytelen, ha az ember azt gondolja magáról, hogy Buddha?
Egyáltalán nem. A Mahayanában is természetesen azt tanítják, hogy szellemünk természete, egész szervezetünk valójában Buddha, és mindig az is volt. Ezt azonban még nem ismertük fel és belegabalyodtunk egy illúzióba, aminek következtében szenvedünk. Ha az akadályok és a szennyeződések szellemünk szerves részei lennének, nem lenne lehetséges a megtisztulás. A szén sosem lesz fehér, bármilyen hosszú ideig is mossuk; ezzel szemben szellemünk természete tiszta, tehát meg lehet tisztítani. Tekintettel arra, hogy más lények elérték a Megvilágosodást, ezért számunkra is lehetséges szellemünk megtisztítása. A Mantrayana a következő módon kezeli ezt a problémát: az embereknek öt faja, vagy típusa létezik. Valójában több száz ill. ezer különböző típus van, de ezek valamennyien összefoglalhatók öt kategóriába. Ez az öt kategória is öszefoglalható egybe, és ez Vadzsradhara, de általában könnyebb az öt ketegóriában gondolkodni. Ezt az ötöt elképzeljük egy Mandalában, amely egy nagy mennyei épület bizonyos méretekkel és meghatározott díszekkel, tűzzel körülvéve. A Buddha középen sötétkék és Akshobhya, a “Rendíthetetlen” a neve. Keleten található a fehér Buddha Vairocana, “Aki a Jelenségeket teremti”. Délen a sárga Ratnasambhava, a “Drágakő természetű”. Nyugaton a vörös Amitabha, a “Határtalan Fény” és északon a zöld Amoghasiddhi, a “Minden lehetséges munkát elvégző”. Valamennyien hasonlóak Shakyamuni Buddhához, a Mudrák (kéztartások) kivételével. Akshobhya a földet érinti a Bhumisparsha mudrában; Vairocana kezei a tanítás helyzetében; Ratnasambhava az adás kéztartásában; Amitabha kezei meditáció tartásban, míg Amoghasiddhi a keresztezett Vadzsrát, a félelem nélküliség mudráját mutatja fel. Az öt Buddha mindegyikének megvannak a sajátos kvalitásai, de mindegyik kapcsolatban áll az öt legáltalánosabb szennyeződéssel, amelyek bennünk vannak. Így áll kapcsolatban a kék Akshobhya a haraggal, a vörös Amitabha a szenvedéllyel és a vággyal, a zöld Amoghasiddhi az irígységgel, a fehér Vairocana a nem tudással és a sárga Ratnasambhava a büszkeséggel és a zsugorisággal. Ezek a színek egyértelműen kapcsolatban állnak a megegyező szennyeződésekkel. Az angolban azt mondjuk, hogy valaki “zöld az irígységtől”, míg a szenvedély a vörös, a harag pedig a sötétkék színhez kapcsolódik. Az öt típus jellemvonásait világosan megfigyelhetjük az embereknél. Az a személy, aki sötét bőrszínnel rendelkezik, egy vadzsrára emlékeztető jel van a testén és gyakran dühös, az Akshobhya családjához tartozik (a vadzsra Akshobhya jele). Tekintettel arra, hogy teljes a kapcsolat ok és okozat között, ez az ember különösen könnyen fog előrehaladni, amennyiben Akshobhyával kapcsolatos úton gyakorol. Akshobhya Buddha képviseli a düh teljes átalakítását. A Mantrayanában nem tekintünk egyetlen egy tisztátalanságot (harag, vágyakozás) sem úgy, mint valami, amit el kell nyomni. Ehelyett az ezekben lekötött energiákat megtisztítjuk és ez az öt Buddha egyikét eredményezik, aki a bölcsesség egy bizonyos formáját képviseli. Ez is egy ok, amiért a Mantrayanát az “Eredmény Ösvényének” hívják. A valóságban természetesen nem létezik szennyeződés. A szennyeződések megjelennek, mert az igazságot nem ismertük fel és még az alany tárgy fogalmakban gondolkodunk. Elmondhatjuk tehát, hogy a szennyeződések zavarodottságból adódnak.
Hogyan gyakoroljunk ezen az Ösvényen?
Habár az világos, hogy az Ösvény igen magasrendű, de nem könnyű helyes módon megérteni. Kezdetnek biztosnak kell lennünk a tiszta szándék, a “Bodhicsitta” gyakorlatunkban és csak ezután kaphatjuk meg az öt Buddha tanítását; a sok forma közül, amit felvesznek, az egyiket, amely megfelel saját egyéni természetünknek. Ez a tanítás egy meghatalmazás formájában történik, amelynek tibeti neve Wang, ami megszentelést, beavatást is jelent. Ezt a meghatalmazás formájában történő átadást agy képzett Gurutól kell kapni, és ezután szükséges erről tanulni, elmélkedni és meditálni a végső eredmény elérése érdekében. A beavatás után a napi gyakorlatokat hiánytalanul el kell végezni, meg kell tanulni világosan gondolkodni és magunkat teljesen azonosítani a végeredménnyel. Ekkor az eredmény, az ok és okozat közötti kapcsolat révén, természetes módon fog létrejönni.
Fontos az átadás?
A Mantrayanában különösen fontos a Guru által történő átadás. A Guru neked adja át a tant és ő része egy folyamatos vonalnak, amely egyenesen az eredeti Vadzsradhara Buddhához vezet vissza, akitől a tanok eredetileg származnak. Már a Mahayanában sem tud az ember irányítás nélkül gyakorolni, és ez még inkább érvényes a Mantrayanára.
Ez azt jelenti, hogy csak akkor fogunk eredményt elérni, ha a tanokat ily módon kapjuk?
Természetesen másképpen nem fogunk eredményt elérni, Csak a szövegek tanulmányozása révén semmit sem lehet elérni. Először is, a tanítást egy szóbeli tradíció keretében kell megkapni, enélkül a speciális áldás nélkül a beérés nem fog megtörténni. Habár a legtöbb tanítás már le van fektetve írásban, ezeket először szóban kell megkapni és utána tanulmányozni.
A Guru tehát igen lényeges.
A Tantrákban az áll, hogy a Guru a forrása minden Sziddhinek, vagy siprituális eredménynek. Fontos tehát egy Gurut találni és általában szükséges a helyes Guru megtalálása, aki minden képességgel rendelkezik a Tantra oktatásához. Különösen szükséges, hogy megtaláld azt a Lámát, akivel kifejezett karmikus kapcsolatod van. Milarépa például, amikor először hallott Marpáról, sürgető vágyat érzett, hogy azonnal találkozzon vele. Vagy amikor Tsarchen a nagy Szakja tanítóról, Doringpáról hallott, egy különleges ösztönzést érzett, hogy amilyen gyorsan csak lehet találkozzék vele. Amikor az ember megtalálja a Gurut, meg kell tőle kapnia az átadást és a tanításokat. A Tantrában szükséges megkapni a Wangot, a meghatalmazást, az átadást, vagy beavatást. A Wang a kapu a Tantrához. A Wang nélkül az ember semmit sem tud tenni. A Wang olyan, mint a földet termővé tenni és a magot elültetni. Ez megteremti a helyes előfeltételeket. A Wang megkapása után már csak a magról kell gondoskodni ahhoz, hogy a növény növekedését biztosítsuk.
Hogyan tudjuk felismerni a Gurut, akivel karmikus kapcsolatunk van?
Egyes esetekben ennek világos jelei vannak. Tsarchennek megjelent egy nő, amikor egy barlangban meditált. Akkoriban Tsarchen Gelugpa szerzetes volt. A nő egy könyvet adott neki és azt mondta, hogy keresse meg Doringpát. Doringpát Szakjában találta meg és rájött, hogy a könyv, amit kapott Doringpa könyvtárából való. A nő Vadzsrajogininak, egy női istenségnek a manifesztációja volt. Tsarchen a Vadzsrajogini meditációt gyakorolta, különösen azután, hogy azt megkapta Doringpától és a megvalósításnak magas fokát érte el. Általában az már egy jó jel, ha különösen késztetést érzel, hogy egy bizonyos Lámával találkozz, vagy beszélj: egy érzés, ami azt mondja, hogy valami jelnetős dolog történik, amikor találkozol vele. Jóslat segítségével is rátalálhatunk. Amikor még nagyon fiatal voltam, nagynéném megkért néhány szerzetest, hogy mondjanak jóslatot tükör segítségével. Ők egy ismeretlen lámát és engem láttak a tükörben. A lámának hosszú fülei voltak, a felsőajka és az orra közőtt igen nagy volt a távolság, azonkívül volt egy sebhelye. Nem tudtuk ki lehet az, de később rájöttünk,hogy Khyentse Rinpocse volt.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan láma segítségével érhetünk el jó eredményt, akivel karmikus kapcsolatunk van?
Nem, ez nem szükségszerű. Az én esetemben nem volt lehetőség arra, hogy sok tanítást kapjak Khyentse Rinpocsétől. Minden képzett Guru jó, de van egy speciális, aki többet tud segíteni, mint akármelyik másik.
Helyes az, ha egy Guru rendkívüli dolgokat követel a tanítványától?
Igen. Amikor Marpa például tanítást adott Ngog Lámának, megkérdezte tőle, hogy elhozta e minden vagyonát. Ngog azt válaszolta, hogy csak egy öreg, sánta kecskét hagyott hátra. Marpa erre visszaküldte, hogy hozza el a kecskét. Azután azt mondta, hogy neki nem számít egy sánta kecske és csak azért követeli, hogy a tanítás értékét megőrizze. Ha az embernek mindent fel kell ajánlania, semmit sem szabad megtartania. De a Guru és a tanítvány között nem olyan a kapcsolat, mint az úr és szolgája között, hanem mint apa és fia között. Kapcsolatuk spirituális, ám az atya és fiú viszonyának melegével és közelségével. A Gurunak óriási a felelőssége: gondoskodnia kell fiairól, nekik viszont követniük kell a tanokat és betartani a fogadalmakat.
Miből állnak a fogadalmak?
Ezek távolról sem egyszerűek. A Wang megkapása után a napi gyakorlatok és a tanulás mellett még sok fogadalmat is be kell tartani. Ha az ember a Hinayana szabályok Pratimoksha fogadalmait megkapta, ezeket be kell tartani és ezután a Mahayana fogadalmakhoz hozzácsatolva, a Tantrikus fogadalmakat is be kell tartani, amelyek nagyon fontosak. Ezek betartása nélkül a gyakorlatoknak nem lesz hatásuk. A fogadalmak azért vannak, hogy meglegyenek a megfelelő feltételek a beavatáskor elültetett mag gondozásához. A fogadalmakat pontosan be kell tartani és a napi gyakorlatot elvégezni a hozzátartozó vizualizációval és mantra recitációval együtt és meditálni a Kyerim (Teremtési Folyamat) és a Dzogrim (Beteljesülési Folyamat) két fokozatán.
Mi egy tantrikus istenség tulajdonképpen?
Határtalan számú élőlény van különböző ízléssel,háttérrel, mentalitással és tehetséggel. Ezért a Transzcendentális Bölcsesség, vagy Buddha, vagy ahogy nevezni akarod, különböző formákat vett fel, hogy alkalmazkodjon a különböző típusú emberekhez. Azok például, akik tele vannak érzéki vágyakkal, olyan istenségen meditálnak, akik ölelkeznek. Mások, akikben sok a gyűlölet, a nem tudás erős, bonyolult, sok ékszert és díszt viselő istenségeken meditálnak. De valójában ezek valamennyien a Transzcendentális Bölcsesség különböző megnyilvánulásai a különböző embertípusokhoz alkalmazkodva.
Mi a kapcsolat a tantrikus tan és a történelmi Buddha között?
A történelmi Buddhát a “közönséges” Buddhának nevezzük, a Tantrikus Buddhát “különlegesnek”, de maga a történelmi Buddha is sok Tantrát mondott el. A Hevadzsra Tantra egyike ezeknek.
Mi a Mahamudra?
A Mahamudra a Transzcendentális Bölcsesség, amelyet a Kyerim és a Dzogrim gyakorlása után ismersz fel. A Kyerim a teremtés folyamata. Egy betűjelből kibintakozó mandalát vizualizálsz, istenségekkel benépesítve. A Dzogrim a beteljesülés fázisát jelenti. Ezt szokás szerint a gyakorlatok végén végezzük el. Elképzeled, hogy minden újra feloldódik az eredeti betűjelben és ezután az is eltűnik. Tulajdonképpen a Kyerim a születést tisztítja, a Dzogrim pedig a halált.
Melyek a fő Szakja gyakorlatok?
A legfontosabb Szakja gyakorlat a Lamdre vagy “Ösvény Eredmény”, amely magába foglalja a Hinayanát, a Mahayanát és a Mantrayanát. Ez a nagy indiai szenttől, Virupától származik, aki i.sz. 650 körül élt, és a fordító Drogmi hozta el Tibetbe, aki 1072-ben halt meg. A Hevadzsra Tantra beavatására és gyakorlataira alapozott Lamdre magába foglalja a Tantra filozófiáját és minden jóga gyakorlatot, mint a “Belső tűz”, a légzésjóga, testtartások, az álom jógája, a Phowa, vagy a “tudat áthelyezés”, a Bardo gyakorlatok stb. Az egész tanítás átadása három hónapot vesz igénybe. Azután egy igen különleges, nagyon ezoterikus tant gyakorlunk, ami Naropától származik, egy Vadzsrajogini tanítást, tizenegy jógával. Ezen kívül sok Mahakala tanításunk van, valamint Vadzsra Kila, amely családom ősi Nyingma tradíciójából ered; Sarvavidya, amely rendkívül hatásos a haldoklóknál és halottaknál; Vadzsra Bhairava, Manjushrinak egy haragos formája; a “Tizenhárom Arany Tanítás”, amely csak a Szakja rendhez tartozik és még sok egyéb gyakorlat. De a Lamdre magába foglalja mindegyiket.
A nyugati erkölcsi felfogás szerint a szexuális energiák zavaróak a szellemi úton. Azt jelenti a Tantra, hogy ezeket az energiákat elfogadjuk és valódi segítséget is nyújthatnak az Úton?
Ha megfelelő ember, a megfelelő módon és időben használja ezeket, akkor nagy segítséget nyújthatnak. Gyakran hallhatjuk Indrabuthi király történetét, aki azt mondta Shakyamuni Buddhának, hogy ő inkább farkasként születne újjá az őserdőben, mintsem hogy spirituális útra lépjen, amely a világi dolgok megtagadását követeli. A Buddha erre egy speciális tanítást adott neki, a Guhuyasamaja tanítást, amelynek hagyományát ma is fenntartjuk. A puszta külső megtagadásnak természetesen nem sok haszna van, külsőleg elvethet az ember valamit és mégis nagyon ragaszkodhat hozzá. Az igazi lemondás a ragaszkodásról való lemondás. Mindenesetre Indrabhuti király az emberek legmagasabb fajtájához tartozott és miközben Buddha a tanítást adta, ő maga és egész udvara elérte a Megvilágosodást. De a legtöbb tantrikus gyakorló természetesen szerzetes, akinek nem szabad világi örömöket élveznie és magától értedődően nőtlennek kell lennie. Indrabuthi azonnal elérte a Megvilágosodást, de nekünk elég olvasni Milarépa történetét ahhoz, hogy meglássuk azokat a nehézségeket, amelyeket még jó adottságú emberek is elszenvednek.
Mik a veszélyei a helytelen gyakorlásnak?
Ha a Tantrában valami rosszul megy, akkor csak egy út van: és ez a pokolba vezet. Ha az ember a Tantrát gyakorolja, az olyan mint a kígyó egy bambuszban, csak felfelé, vagy lefelé tud haladni. Szükséges egy jó Gurut találni és nagyon gondosan gyakorolni.
Miért van annyi titoktartás a Tantrában?
Úgy gondolom, általában azért, hogy elkerüljük a Tantrával kapcsolatos hitetlenséget, vagy ellenszenvet. Ha emberek egy rossz pillanatban, vagy a helyes magyarázat nélkül hallanak bizonyos dolgokat, megijedhetnek és azt gondolhatják, hogy a Tantra valami rossz dolog és elveszíthetik bizalmukat a Tantrikus Útban. Az is előfordulhat, hogy az emberek mandalákat látnak és mantrákat olvasnak, és csábításnak engedve megpróbálnak egymagukban gyakorolni, ami nagyon súlyos hiba. A Tantrában egyedül semmit sem tehet az ember. Mindent a Gurunak kell átadnia.
Több a Tantra, mint csak rituálé?
A rituálé csupán csak kis része a Tantrának. Az elsődleges gyakorlat a napi meditáció, vizualizálás és recitálás, a testi jóga gyakorlata, légzésjóga stb.
Mi az eredmény?
Az eredmény általánosságban a Buddha Három, Négy vagy Öt Teste (Káyák). Ezeket a Három Káya foglalja magába: kettő a Rupa vagy “forma” Káya és egy a spirituális “Test”. Az utóbbit Dharmakayának, a “Valóság Testének” hívjuk. Ez a teljesen átalakított szellem folytatása, a mely teljesen elválaszthatatlan a Shunyatától. A Sambhogakaja, az “Öröm Test” az a “Test”, amelyik állandóan az Akanishta Buddha országban tartózkodik és tanításokat ad a nagy Bodhisattváknak. A Nirmanakaya vagy “Illúzió Test” különböző formákkal rendelkezik, de a “kiváló” Nirmanakaya az, ahogy a történelmi Buddha nekünk Indiában megjelent. Ezek a “Testek” jelenlegi szervezetünk átalakításának eredményei. Jelenlegi testünk Rupakáya lesz és jelenlegi szellemünk Dharmakáya, a “Valóság Teste”